Különböző okokból kifolyólag a blog elköltözött, megváltozott. Továbbra is velem, továbbra is hasonló tartalommal, de más eszközökkel él tovább. Az olvasást folytasd az új blogon>>>
Már én is többször meg akartam fogalmazni véleményem a témában, de Handras megelőzött. Ebből idéznek.
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy ha sok a gond vagy nagy a hajtás, akkor rosszkedvűek vagy depresszióba esnek. Velem is sokszor előfordult ilyesmi, de mostanra egész jól megtanultam kezelni az ilyesmit, de nem árt tisztába lenni pár alapigazsággal ezzel kapcsolatban.
Lehet bármekkora a baj, jusson eszünkbe, hogy korábban is voltak már nagy gondok, mégis sikerült ezeket megoldani, kár feleslegesen előre aggódni, hogy jajjistenem most mi lesz, vége mindennek. Nem, nincs vége semminek, mindig, ismétlem MINDIG van megoldás. Lehet, hogy fárasztó, vagy nem a nekünk tetsző, de mindig van megoldás.
Mindig nézzük a dolgok jobbik oldalát, ne mindenben csak a rosszat lássuk.
Minding jusson eszünkbe a Brian élete c. film zárójelente: Always look on the bright side of life!
Ha mások hibájából fordul valami rosszra, például nem szállit a gyártó, akkor ne idegeskedjünk feleslegesen, úgysincs ráhatásunk a dologra, inkább találjuk ki hogyan hidaljuk át a kellemetlenséget.
A felesleges idegeskedés a legrosszabb. Mindig gondoljuk végig, hogy tudunk-e tenni valamit az adott probléma megoldásáért az aktuális pillanatban. Ha igen, akkor tegyük meg, ha nem, akkor meg ne aggódjunk feleslegesen, hanem majd tegyünk ellene, amint tudunk.
Ha mi hibázunk, akkor sem érdemes túl sokat rágódni a dolgokon, keressük meg a hiba okát, és lépjünk túl rajta. Emberek vagyunk, hibázunk, de tanuljunk belőle és folyamatosan törekedjünk arra, hogy a lehető legkevesebbet hibázzunk.
Sosem az a fontos, hogy mit rontottunk el. Az már a múlt, nem lehet rajta változtatni. Nézzünk a jövőbe, gondolkozzunk azon, hogyan lehet az akutális helyzetből a lehető legjobban kikerülni.
Persze lehet azon elmélkedni, hogy mit rontottunk el, de ezt csak azért tegyük, hogy legközelebb el tudjuk kerülni a hibát, és sosem a konkrét probléma megoldása helyett siránkozzunk a múltbéli hibánkon.
Ami pedig a legfontosabb: tudjunk örülni az apróságoknak is. Akárminek. Mindennek.
Tűzzünk ki magunknak, apró, elérhető célokat, amiket el tudunk érni. Így minden nap van sikerélmény, amivel ösztönözni tudjuk magunkat.
Még valami. Szopás mindig van! Ha egy gondot megoldunk, jön helyette másik kettő.
Ez ellen nem lehet tenni. Nincs olyan módszer, ami minden gondot megoldana. Az élet már csak ilyen: problémák jönnek, mennek.
A fenti gondolatokat senki ne vegye szentírásnak hiszen minden ember más, de nálam működik. Nagyon nem mindegy, hogy este hulla fáradtan habzó szájjal idegbetegen megy haza, vagy hulla fáradtan de jókedvűen…
Csatlakozom. Feküdjünk le mindennap úgy, hogy mindent megtettünk, amit aznap megtehettünk.
