Már évek óta rajongok a Forma 1-ért, ha tehetem minden futamot megnézek, megvannak a kedvencek és a vélemények is az eseményekről.
A kezdetek
Amikor a rajongásom indult épp Schumacher vs. Hakkinen párharc volt, ahol valamiért az esélytelenebbnek, a trónkövetelőnek, Mika Haikkinennek drukkoltam. Ekkor még nem volt kifejezett pilóta, vagy csapat, aki a kedvencem lett volna, csak egyszerűen élveztem a futamokat, a versenyt és mindig drukkoltam valakinek.
Aztán az idők folyamán kialakult bennem egy Schumacher ellenszenv, amiben kicsit benne volt az is, hogy mindig ő volt az egyik bajnokaspiráns, másrészt voltak olyan húzásai, amik nem tetszettek. Viszont mindig is tiszteltem azt a tudást, hozzáértést és persze tehetséget, amivel Schumi rendelkezik. Idővel még azokat a húzásokat is megértettem, elfogadtam, amiket Schumi időnként meglépett.
A kedvenc
Így jött a kedvencek sorában Fernando Alonso, aki fiatalságával, gyorsaságával, Schumacherrel való versenyképességével kitűnt a versenyzők közül. Ő volt az utolsó, aki Schumachert verni tudta. Egy vérbeli spanyol, akiben a torreádorok vére pezseg, és ez meg is látszik a vezetési stílusán, habitusán. Nekem bejön, ahogy heves vérmérsékletének megfelelően kezeli a konfliktusokat.
Viszont az elmúlt két évben nem volt versenyképes csapata vagy autója. Legalábbis számára nem, a McLaren-nél harcolt a VB címért, de a szintén gyors és cseppet sem előzékeny Hamiltonnal szemben nem bírt, csapata sem támogatta.
Egy új remény
Ekkor megjelent a már korábban általam is ismert és elismert Ross Brawn, aki vett magának egy csapatot a Honda előzékeny ajánlatából, amivel rögtön az első évben be is zsebelte, amit be lehetett: dupla VB címmel zárták 2009-et. Ehhez kellett Brawn zsenialitása, a remekül megtervezett autó és természetesen a mezőny egyik leggyorsabb motorja: a Mercedes. (Természetesen kellett hozzá Button is, aki szintén gyors, de ő inkább azért nyert, mert jókor volt jó helyen, majdnem a veterán Barichello is beelőzte.)
A birodalom visszavág
Mindezek után nyakunkon 2010, ahol olyan dolgok történnek, ami még soha. (Legalábbis nem az én F1-es múltamban.)
Egyrészt Fernando Alonso leszerződik a Ferrarihoz, ami kulcsfontosságú lesz 2010-ben. Alonso bitang gyors, a Ferrari nagyon jó autót tud csinálni, valamint azon túl, hogy Alonso gyors, pénzt, szakembereket és autóépítési segítséget tud adni a csapatnak.
Másrészt megtörténik, amire senki/mindenki számított: Schumacher visszatér, mégpedig az aktuális világbajnok csapatba. Ott van vele a régi sikerkovács Ross Brawn, ott van alatta egy bitang kasztni és egy bitang Mercedes motor (a gyár támogatásával).
A gigászok közül miért a Mercedes GP?
Jogos, hiszen ott van a kedvenc Alonso is. Valóban. Ez kb. olyan nekem, mint a tavalyi Bajnokok Ligája döntő, a Barca-MU: csak nyerhetek.
Tulajdonképpen két ok miatt a Mercedes GP a nyerő. Egyrészt ott van a bátyámtól szerzett Mercedes iránti elkötelezettség, valamint az, hogy most Schumacher a kihívó. Ő 40+, Alonso 30-, mindketten top csapatnál, megfelelő körülmények között. Lássuk melyikük a jobb.
Persze, ha Alonso fog győzni, én akkor is maradéktalanul boldog leszek.
Már alig várom. Visszaszámlálás indul: 2010. március 14.
El sem akarom hinni, még sosem kerestem pénzt a hobbimmal (nem mintha próbálkoztam volna). Eddig csak egyszer választották ki az egyik képem 
