Mivel gyakorlatilag mindenki digitális fényképezővel készíti a fényképeit, előbb-utóbb mindenki belefut abba, hogy rendszereznie, kezelni kell a rengeteg képet, amit készített. De az csak egy dolog, ami miatt a Google Picasa a legjobb az átlagember számára.

Amire nem gondolnak az emberek

Ami miatt igazán üt a szoftver, az a hozzá kapcsolódó Picasa Web Albums szolgáltatás. Az elmúlt hetekben a Google ugyanis olyan drasztikus mértékben csökkentette az online tárhely árát, hogy mára már mindenki, de tényleg mindenki megengedheti magának: 20GB mindössze 6$ évente! (Adóval együtt). Ez egy magyar ember számára is megengedhető, hiszen éves szinten 1200 forintról beszélünk. (Szerintem hülye tehetségkutatókra többet fizetünk átlagosan, mint 1200Ft.) A 20GB pedig több évnyi fotó tárolására alkalmas.

Hogy miért olyan rettentően fontos ez? Azért mert az átlagembernek fingja sincs arról, hogy mi az a biztonsági mentés. Halvány lila gőze sincs arról, egy hardver meghibásodás miatt, vagy gyakorlatlansága miatt több év képei veszhetnek oda! Viszont egy olcsó webes szinkronizációval a lehető legjobb biztonsági mentést kapjuk: bekerül a felhőbe.

A Picasa annyira egyszerű, annyira felhasználóbarát, hogy gyakorlatilag a számítógéphez alap szinten értő felhasználók (pl.: öregebb korosztály) is könnyedén tudják kezelni.

Egyszerűség minden szinten

Importálás során egyszerűen kiválaszthatjuk, hogy mely képeket milyen mappákba szeretnénk importálni. A fájlok másolása után a rendszer már mutatja is a kész albumot és egyetlen kattintással kitehetjük az albumot a webre.

A webes megosztás pedig nem egyszerű feltöltést, hanem szinkronizálást jelent. A szinkronizálás bekapcsolásakor a Picasa létrehozza a weben az albumot és feltölti a fájlokat. Viszont, ha később módosítunk a képeken (töröljük, vagy szerkesztjük azokat), a Picasa automatikusan elvégzi a módosításokat a weben is!

Lehetőségek tárháza

A haladó, vagy nagyobb igényekkel rendelkező felhasználóknak is tartogat eszközöket a Picasa. Alap szinten szerkeszthetjük a képeket: forgatás, kivágás, fényerő, kontraszt állítás, vörös szem eltávolítás, stb. Sőt, olyan fejlett technológiával is rendelkezik, mint az arcfelismerés!

A beépített lehetőségekkel közvetlenül tudunk nyomtatni, emailt küldeni, megosztani, kollázst készíteni, fényképet előhivatni, blogolni, amit akarunk. Sőt, különböző kiegészítők letöltésével egyéb felületekre (Flickr, Facebook) is feltölthetjük a képet közvetlen a Picasaból.

Az már tényleg csak hab a tortán, hogy a Picasa elérhető minden platformon (Windows, Mac, Linux).

Csak a miheztartás végett: én Adobe Lightroom-ot használok. A Picasa-t apukám részére izzítotam be az ő gépén. Neki, tökéletes, sőt, többet is tud a kelleténél.

Már évek óta rajongok a Forma 1-ért, ha tehetem minden futamot megnézek, megvannak a kedvencek és a vélemények is az eseményekről.

A kezdetek

Amikor a rajongásom indult épp Schumacher vs. Hakkinen párharc volt, ahol valamiért az esélytelenebbnek, a trónkövetelőnek, Mika Haikkinennek drukkoltam. Ekkor még nem volt kifejezett pilóta, vagy csapat, aki a kedvencem lett volna, csak egyszerűen élveztem a futamokat, a versenyt és mindig drukkoltam valakinek.

Aztán az idők folyamán kialakult bennem egy Schumacher ellenszenv, amiben kicsit benne volt az is, hogy mindig ő volt az egyik bajnokaspiráns, másrészt voltak olyan húzásai, amik nem tetszettek. Viszont mindig is tiszteltem azt a tudást, hozzáértést és persze tehetséget, amivel Schumi rendelkezik. Idővel még azokat a húzásokat is megértettem, elfogadtam, amiket Schumi időnként meglépett.

A kedvenc

Így jött a kedvencek sorában Fernando Alonso, aki fiatalságával, gyorsaságával, Schumacherrel való versenyképességével kitűnt a versenyzők közül. Ő volt az utolsó, aki Schumachert verni tudta. Egy vérbeli spanyol, akiben a torreádorok vére pezseg, és ez meg is látszik a vezetési stílusán, habitusán. Nekem bejön, ahogy heves vérmérsékletének megfelelően kezeli a konfliktusokat.

Viszont az elmúlt két évben nem volt versenyképes csapata vagy autója. Legalábbis számára nem, a McLaren-nél harcolt a VB címért, de a szintén gyors és cseppet sem előzékeny Hamiltonnal szemben nem bírt, csapata sem támogatta.

Egy új remény

Ekkor megjelent a már korábban általam is ismert és elismert Ross Brawn, aki vett magának egy csapatot a Honda előzékeny ajánlatából, amivel rögtön az első évben be is zsebelte, amit be lehetett: dupla VB címmel zárták 2009-et. Ehhez kellett Brawn zsenialitása, a remekül megtervezett autó és természetesen a mezőny egyik leggyorsabb motorja: a Mercedes. (Természetesen kellett hozzá Button is, aki szintén gyors, de ő inkább azért nyert, mert jókor volt jó helyen, majdnem a veterán Barichello is beelőzte.)

A birodalom visszavág

Mindezek után nyakunkon 2010, ahol olyan dolgok történnek, ami még soha. (Legalábbis nem az én F1-es múltamban.)

Egyrészt Fernando Alonso leszerződik a Ferrarihoz, ami kulcsfontosságú lesz 2010-ben. Alonso bitang gyors, a Ferrari nagyon jó autót tud csinálni, valamint azon túl, hogy Alonso gyors, pénzt, szakembereket és autóépítési segítséget tud adni a csapatnak.

Másrészt megtörténik, amire senki/mindenki számított: Schumacher visszatér, mégpedig az aktuális világbajnok csapatba. Ott van vele a régi sikerkovács Ross Brawn, ott van alatta egy bitang kasztni és egy bitang Mercedes motor (a gyár támogatásával).

A gigászok közül miért a Mercedes GP?

Jogos, hiszen ott van a kedvenc Alonso is. Valóban. Ez kb. olyan nekem, mint a tavalyi Bajnokok Ligája döntő, a Barca-MU: csak nyerhetek.

Tulajdonképpen két ok miatt a Mercedes GP a nyerő. Egyrészt ott van a bátyámtól szerzett Mercedes iránti elkötelezettség, valamint az, hogy most Schumacher a kihívó. Ő 40+, Alonso 30-, mindketten top csapatnál, megfelelő körülmények között. Lássuk melyikük a jobb.

Persze, ha Alonso fog győzni, én akkor is maradéktalanul boldog leszek.

Már alig várom. Visszaszámlálás indul: 2010. március 14.

Nagyjából két évvel ezelőtt kívántam, hogy bárcsak értelmesen lehet címjegyzéket szinkronizálni.

Azóta áttértem Macintosh-ra és egy kicsit változott is a világ, fejlődött. Igen, még ezen az elhanyagolt területen is. Hála az iPhone megjelenésének a Mac OS X beépített címjegyzéke az Address Book elkezdte támogatni a Google címjegyzékét.

Mindehez nem kell mást tennünk, mint az Address Book beállításainál bepipálni, hogy szinkronizáljon a Google-lel is. Az egyetlen trükk az, hogy ez az opció nem mindenkinél jelenik meg! Csak az iPhone tulajoknak jár. Elvileg.

Ahhoz, hogy mindenki élvezhesse ezt a remek szolgáltatást, egy kis konfigurációs fájl szerkesztésre van szükség.

1. Ha nincs telepítve a Property List Editor, akkor töltsük le a shareware PlistEdit Pro programot és telepítsük.
2. Nyissuk meg vele a ~/Library/Preferences/com.apple.iPod.plist és készítsünk róla egy biztonsági másolatot. Aztán nyissuk kis a fát, és keressük meg a Family ID beállítást. Változtassuk az értéket 10001-re.
3. Mentük el a változtatásokat és ismét indítsuk el az Address Book-ot. Most már használhatjuk a Google megosztás funkciót.

Már én is többször meg akartam fogalmazni véleményem a témában, de Handras megelőzött. Ebből idéznek.

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy ha sok a gond vagy nagy a hajtás, akkor rosszkedvűek vagy depresszióba esnek. Velem is sokszor előfordult ilyesmi, de mostanra egész jól megtanultam kezelni az ilyesmit, de nem árt tisztába lenni pár alapigazsággal ezzel kapcsolatban.

Lehet bármekkora a baj, jusson eszünkbe, hogy korábban is voltak már nagy gondok, mégis sikerült ezeket megoldani, kár feleslegesen előre aggódni, hogy jajjistenem most mi lesz, vége mindennek. Nem, nincs vége semminek, mindig, ismétlem MINDIG van megoldás. Lehet, hogy fárasztó, vagy nem a nekünk tetsző, de mindig van megoldás.

Mindig nézzük a dolgok jobbik oldalát, ne mindenben csak a rosszat lássuk.

Minding jusson eszünkbe a Brian élete c. film zárójelente: Always look on the bright side of life!

Ha mások hibájából fordul valami rosszra, például nem szállit a gyártó, akkor ne idegeskedjünk feleslegesen, úgysincs ráhatásunk a dologra, inkább találjuk ki hogyan hidaljuk át a kellemetlenséget.

A felesleges idegeskedés a legrosszabb. Mindig gondoljuk végig, hogy tudunk-e tenni valamit az adott probléma megoldásáért az aktuális pillanatban. Ha igen, akkor tegyük meg, ha nem, akkor meg ne aggódjunk feleslegesen, hanem majd tegyünk ellene, amint tudunk.

Ha mi hibázunk, akkor sem érdemes túl sokat rágódni a dolgokon, keressük meg a hiba okát, és lépjünk túl rajta. Emberek vagyunk, hibázunk, de tanuljunk belőle és folyamatosan törekedjünk arra, hogy a lehető legkevesebbet hibázzunk.

Sosem az a fontos, hogy mit rontottunk el. Az már a múlt, nem lehet rajta változtatni. Nézzünk a jövőbe, gondolkozzunk azon, hogyan lehet az akutális helyzetből a lehető legjobban kikerülni.

Persze lehet azon elmélkedni, hogy mit rontottunk el, de ezt csak azért tegyük, hogy legközelebb el tudjuk kerülni a hibát, és sosem a konkrét probléma megoldása helyett siránkozzunk a múltbéli hibánkon.

Ami pedig a legfontosabb: tudjunk örülni az apróságoknak is. Akárminek. Mindennek.

Tűzzünk ki magunknak, apró, elérhető célokat, amiket el tudunk érni. Így minden nap van sikerélmény, amivel ösztönözni tudjuk magunkat.

Még valami. Szopás mindig van! Ha egy gondot megoldunk, jön helyette másik kettő.

Ez ellen nem lehet tenni. Nincs olyan módszer, ami minden gondot megoldana. Az élet már csak ilyen: problémák jönnek, mennek.

A fenti gondolatokat senki ne vegye szentírásnak hiszen minden ember más, de nálam működik. Nagyon nem mindegy, hogy este hulla fáradtan habzó szájjal idegbetegen megy haza, vagy hulla fáradtan de jókedvűen…

Csatlakozom. Feküdjünk le mindennap úgy, hogy mindent megtettünk, amit aznap megtehettünk.

Egy-egy alkalmazás akkor bizonyítja be, hogy igazán jól tud működni, ha megfelelő esetekben könnyen és gyorsan kezelhető. Ezért is jók a Google alkalmazásai.

Történt ugyanis, hogy el kellett jutnom az iPon számítástechnikai boltba, ahol már voltam korábban, de nem voltam biztos benne, hogy pontosan melyik keresztutca is a megfelelő.

Ezért elővettem a Google Maps-t, hogy rákeressek a boltra. Mivel autóban voltam, és mobilról neteztem nem adtam meg túl sok információt.

Ennek ellenére képes volt az első helyen megtalálni a megfelelő boltot. (Ide tartozik, hogy nincs GPS a telefonban, de legalább a maps.google.hu oldalt használtam és már korábbról megjegyezte, hogy Budapesten vagyok.) Figyeljük meg, hogy minden fontos információ szerepel már a találati listán is: cég neve, címe, telefonszáma.

Az első találatot választva a rendszer már fel is hozza a térképet, amit teljesen korrektül lehet használni a gyenge mobilos eszköz ellenére is.

Az persze csak hab volt a tortán, hogy időközben a bolt elköltözött, és rossz címet mutatott a Google Maps. A Google-ben rákeresve viszont kiadta a megfelelő címet, rögtön a találati listában. Az oldalt már meg sem kellett látogatnom.

Későb, már itthon utánanéztem, hogy miért adott rossz címet a Google Maps. Kiderült, hogy A vállalkozások adatait a(z) Arany Oldalak szolgáltatja. Tehát ebben az esetben nem az interneten megtalálható információkból szedte ki az adatot a Google Maps, hanem egy másik adatbázissal van összekapcsolva. Természetesen, miután a Google-lel kerestem, már az iPon honlapja jött fel, ahol már az új cím van. (Íme egy remek lehetőség a további fejlesztésekre.)